A Satoshi Nakamoto néven ismert névtelen személynek vagy csoportnak nemcsak az első modern kriptopénz megalkotását tulajdonítják, hanem a Bitcoin és más kriptovaluták létrehozását lehetővé tevő blokklánc-architektúra létrehozását is. Nakamoto 2009-ben indította el a Bitcoin blokkláncot és kriptopénzt.
Blokklánc a Bitcoin előtt
A Bitcoin vitathatatlanul Nakamoto alkotása, de a blokkláncokat teljesen más időben és helyen találták fel. Egy generációval Nakamoto fehér könyve előtt a kaliforniai Berkeley Egyetem (Kalifornia) doktorandusza, David Chaum “Computer Systems Established, Maintained, and Trusted by Mutually Suspicious Groups” (Kölcsönösen gyanús csoportok által létrehozott, karbantartott és megbízhatónak talált számítógépes rendszerek) című disszertációjában felvázolt egy blokklánc-adatbázist. Ez 1982-ben volt: 27 évvel a Bitcoin előtt. Már Chaum előtt is léteztek decentralizált adatbázisok, de ha valaha is szerepelsz egy vetélkedőben, és megkérdezik tőled, hogy ki találta fel a blokkláncot, akkor ha Chaumra esik a választásod megnyerheted a díjat. Mikor találták fel a blokkláncot? 1982.
Chaum gyanús hálózatait nem kifejezetten a digitális valuták támogatására tervezték, de a kapcsolat nyilvánvaló volt. A blokklánc-technológiában végzett munkájára támaszkodva Chaum 1989-ben elindított egy DigiCash nevű céget. A cég 1995-ben bevezetett egy kriptopénzt, amelyet különbözőképpen digicash, eCash és cyberbucks néven emlegettek.
A DigiCash digitális valutája a modern kriptovaluták számos jellemzőjét ígérte. A vállalat az anonimitást emelte ki egyik fő előnyeként. A vállalat szerint még a kormány sem tudná megfejteni a titkosított eCash tranzakciókat. Chaum azonban nem tudta meggyőzni a bankokat, hogy támogassák a projektet, és a peer-to-peer tranzakciókat támogató internetes infrastruktúra nélkül, kizárólag a tőzsdékre hagyatkozva a projekt megbukott. A DigiCash 1998-ban csődöt jelentett.
A történelem majdnem megismétli önmagát
2008-ban a a blokklánc története és a technológia akkor vált érdekessé, amikor egy kapcsolódó kutatási cikk jelent meg az online vitafórumokon. A tanulmány címe “Bitcoin: Egy peer-to-peer elektronikus készpénzrendszer” volt, és Satoshi Nakamotónak tulajdonították.
A szakértők szerint a Nakamoto kutatási dokumentumában felvázolt blokklánc protokoll lényegében megegyezik a David Chauméval. Az egyetlen lényeges különbség a Bitcoin proof-of-work konszenzusmechanizmusának hozzáadása az adatblokkok érvényesítéséhez és az érmék bányászatához. Mégis, a legtöbben úgy gondolják, hogy Satoshi Nakamoto volt az. aki megalkotta a blokklánc technológiát.
Nakamoto 2008-ban feltöltötte a blokklánc forráskódját a SourceForge-ra, hogy a szoftverfejlesztők világszerte hozzájárulhassanak a projekthez. Az első modern blokklánc 2009 januárjában indult el a hozzá kapcsolódó kriptopénzzel, a Bitcoinnal együtt.
Egy ideig úgy tűnt, hogy a Bitcoin projekt ugyanolyan szerencsétlen sorsra jut, mint a DigiCash. Több mint két évbe telt, mire egy Bitcoin érme elérte egy amerikai dollár szimbolikus értékét. Csak 2017-ben érte el a Bitcoin értéke az 1000 eurót. Azóta az érme értéke megőrizte a rá jellemző ingadozást, és közben az ára meredeken felfelé ível.
A blokkláncok bőséges felhozatala
Két éven át a Bitcoin volt a világ egyetlen életképes blokklánca és kriptopénze. 2011-ben a fejlesztők Litecoin és Namecoin néven új blokklánc-alapú kriptókat adtak ki. Mindkettő a Bitcoin-projekt származéka. Ezeket a Peercoin követte 2012-ben. A következő évben öt új blokklánc jelent meg, köztük az első memecoin, a Dogecoin.
2015-ben bevezetésre került az Ethereum blokklánc egy olyan csapat által, amelynek tagjai közt a Bitcoin projekthez hozzájáruló személyek is jelen voltak. Az Ethereum más volt. A többi blokklánc csak bizonyos kriptovaluták támogatása céljából léteztek. Az Ethereumot decentralizált alkalmazások futtatására szolgáló platformként vezették be. Az Ethereum blokklánc az adatok mellett futtatható forráskódot is tartalmaz, így több ezer blokklánc-alapú alkalmazás alapjául szolgál. Az Ethereum blokklánc a rugalmasságnak köszönhetően ideális környezetet biztosít mind az NFT-k, mind a dApp-ok számára.
Ma a kutatók az alapvető blokklánc-architektúra variációival kísérleteznek. A mainstream blokkláncok jól teljesítenek kis terhelés mellett, de problémákkal küzdenek a teljes léptékű alkalmazások támogatásához szükséges skálázásból fakadóan. A tranzakciós díjak az egekbe szöknek, a feldolgozási idők pedig órákról napokra nyúlnak. Számos új blokkláncba innovatív megoldásokat építettek ezeknek a problémáknak a kezelésére.
A kutatók továbbra is kísérleteznek a konszenzusmechanizmusokkal, a párhuzamos alláncok koordinálásával, a privát blokkláncokkal és más technikai problémákkal. A legtöbb új kriptovalutát azért vezetik be, hogy konkrét alkalmazásokat vagy iparágakat támogassanak, nem pedig azért, hogy a kormány által kibocsátott fiat valuták általános célú helyettesítőjeként szolgáljanak. Számos új blokklánc-alkalmazásnak egyáltalán nincs köze a kriptopénzekhez. Ezek az alkalmazások néha az alapvető blokklánc-architektúra módosításaiból profitálnak.
Ha a világ kormányai a kriptopénzpiacot törvények által eltörölnék, ezek a blokkláncok még akkor is alapvető funkciókat töltenének be az egészségügyben, a személyazonosság-kezelésben, az ellátási láncok kezelésében, a szórakoztató iparban és más területeken. A blokkláncok velünk maradnak, nem fognak eltűnni.
MEGJEGYZÉS
A szöveg tájékoztató jellegű, és nem számít befektetési javaslatnak. Nem fejezi ki a szerző vagy a szolgáltatás személyes véleményét. Minden befektetés vagy kereskedés kockázatos, a múltbeli hozam nem garantálja a jövőbeni hozamot – csak azokat az eszközöket kockáztassa, amelyeket hajlandó elveszíteni.
